2013. október 22., kedd

Taktilis eszközök

A szenzoros integrációs terápia és az ergoterápia vonalaira ragadva arra gondoltam, hogy időről időre megmutatok néhány meglepő eszközt a készletükből, amik mögött több értelem rejlik, mint amire az ember első látásra becsüné őket.

                                    

A kulcsszó a taktilis észlelés. Ez annyit jelent, hogy az ember az olyan ingereket, amik a bőrén keresztül érik, megfelelően fel tudja dolgozni. Se nem túl erősen, se nem túl gyengén, hanem pont olyannak, amilyenek azok valójában. Azt hinnénk, hogy ez alapvető, pedig nem, csak annyira nem vagyunk tisztában a taktilis túlérzékenység jelenségével, hogyha a gyerek nem engedi, hogy bekrémezzék az arcát, vagy minden egyes hajmosáskor hisztizik, eszünkbe se jut. Pedig még az is lehet, hogy oka van rá, mert ami másnak teljesen normális inger, az neki fáj, csikiz, forró... Ez azért van, mert az idegrendszerének a taktilis ingerek feldolgozásáért felelős része még nem elég fejlett.

Fejleszteni úgy lehet, ha megfelelő ingereket adunk neki, például rendszeresen hungarocelgolyóval töltött párnával átdörzsöljük a gyerek testét. Vagy beleültetjük a cseresznyemagkádba kincseket keresni (üveggolyók, kavicsok). A turkálás közben folyamatos ingerek érik a testét, ahogy a cseresznyemagok ide-oda kúsznak, ő meg belesüpped, kutat, figyel. (Németországban lehet ilyen 30 kg-s zsákokban cseresznyemagot kapni, itthon nem tudok róla, sokat kell enni.)

Egy másik ötlet, amikor falapokra különböző felületű tárgyakat ragasztunk (lásd: dugó, teniszlapda, szivacs, termények, stb. ), és ezeket szigetekként használjuk, amiken át kell lavírozni a "folyón".  Sok gyereknél ugyanis a mezítláb járás kizárt, mások nem hajlandók zoknit húzni, húzósabb esetben érzékenyek mindenféle ruhaneműre, mert fájdalmas számukra, ahogyan az a testükhöz ér és súrlódik. Furán hangzik, de van ilyen, 


Számomra ez azért volt érdekes, mert én például olyan szinten nem bírom az arcomon a melegvizet, hogy a fodrász mindig ledöbben, hogy a langyosra azt mondom, hogy forró. Úgyhogy a taktilis észlelés... ha valakinek ismerősek voltak a fent felsoroltak, kezdheti dörzsölni és masszírozni a gyerekét. 

2013. október 4., péntek

Teatime = recycle time


Hidegre fordult az idő, egyre többet teázunk. Vásárolni egész évben vásárolunk és sokan bevásárló listát is írunk. Hogyan függ össze a tea és a lista? A kapcsolat a környezetvédelem. Na jó, környezetvédelmecske.

Azért kezdtem el elrakni az üres teapapírokat a konyhában egy borítékba, mert sok gyerek gyűjtötte őket a környezetemben. Aztán valahogy mindig maradt pár darab. Amikor egyszer bevásárlási listát akartam írni és hirtelen nem találtam firka papírt, sőt, semmilyent se, kihúztam egy teapapírt, kinyitottam és örömmel konstatáltam, hogy a tasak belső oldala üres, fehér, és kihajtogatva pont listaméretű.



Nem nagy újrahasznosítás ez, mégis jólesik a lelkemnek. Olyan egyszerű és frappáns. Egy mozdulat becsúsztatni a borítékba, egy mozdulat előkapni. Nem kell erre a célra kis füzetecskét venni, A4-es lapokat felvagdosni, szerelmes levelek csücskét letépdesni. Csak egyszer kell egy praktikus helyet kialakítani, ami könnyen elérhető, aztán teázni, teázni, teázni.