Az akkor már majdnem férj- vőlegényemmel első közös karácsonyunkra készültünk. Ami annyit jelentett, hogy mécsesen kívül az égvilágon semmink nem volt, ami ilyenkor az embereknek lenni szokott, elszánásunk pedig, hogy mindezeket beszerezzük, még kevésbé. Viszont legalább nagyon vártuk a karácsonyt.
November 30-án este beállítottak testvéreim egy hatalmas, pokróccal letakart ládával, amiben beszámozott, becsomagolt, kitapogatható és kitapogathtatlan csomagok rejlettek. Esztertől, Ágitól, Boritól, Mamától nekünk.
Én másnap sorbarendezgettem őket, kicsit tapogattam, hátha rájövök a titkukra, Beni egy fokkal nagyobb önfegyelmet tanusított, viszont esténként körbetáncolta a szobát, hogy "Holnap megint bonthatunk csomagot!", én pedig reggelente rázogattam, hogy " Naa, kelj már fel, bontsunk!"
Így az alternatív Adventi koszorúnk után napról napra lettek még karácsonyfadíszeink, párologtatónk, karácsonyfatalpunk, csillagszorók, szaloncukor, ajtódísz, csengő és és és...
November 30-án este beállítottak testvéreim egy hatalmas, pokróccal letakart ládával, amiben beszámozott, becsomagolt, kitapogatható és kitapogathtatlan csomagok rejlettek. Esztertől, Ágitól, Boritól, Mamától nekünk.
Én másnap sorbarendezgettem őket, kicsit tapogattam, hátha rájövök a titkukra, Beni egy fokkal nagyobb önfegyelmet tanusított, viszont esténként körbetáncolta a szobát, hogy "Holnap megint bonthatunk csomagot!", én pedig reggelente rázogattam, hogy " Naa, kelj már fel, bontsunk!"
Így az alternatív Adventi koszorúnk után napról napra lettek még karácsonyfadíszeink, párologtatónk, karácsonyfatalpunk, csillagszorók, szaloncukor, ajtódísz, csengő és és és...
Hát mit mondjak... köszönjük!
Ilyen volt az első karácsonyunk.
Ilyen volt az első karácsonyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése